Timba

A timba, mint ahogy a kubai salsa is, nehezen definiálható zenei műfaj. A timbát sokan a kubai salsa egyik alfajának tekintik, mert zenei gyökerei a salsáéhoz hasonlóan a son montunóból erednek, de ritmikája miatt a timbát mégis önálló műfajnak kell tekinteni. Timbának a kb. 1989 óta Kubában játszott koncert és tánczenét nevezzük. José Luis Cortes (NG La Banda) szerint "a timba Kuba hangja napjainkban, egy ritmikailag tömör, hihetetlenül energikus zene, amit magasan képzett zenészek játszanak igényes táncközönség számára". Ezzel talán meg is magyaráztuk, hogy miért is Salsa Con Timba vagyunk. A timba Kuba zenéje és tánca és mi legjobban ezt szeretjük táncolni és nézni is, nem az európai és Egyesült Államok beli változatait.

Annak ellenére, hogy a timbához legközelebb álló műfaj a salsa, a kettő között sok tekintetben jelentős különbség mutatkozik. A timbában, ellentétben a salsával, lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a ritmus, mint a dallam, vagy a szöveg. Eltérően a salsától általában nincsenek szociális vagy politikai üzenetei, ellenben fontos szerepet játszik az eredetiség, a megszámlálhatatlan újítás -nem csupán a dallamban és a zene tagoltságában, de a ritmusszekció minden egyes tagja által játszott egyéni zenei motívumokban csakúgy, mint a hangszerelésben és stílusban is. A timba sokkal rugalmasabb, innovatívabb és sokkal több stílust ötvöz, mint a salsa, merít az afro-kubai népzenétől, az amerikai R&B-n keresztül, a klasszikus zenén át, a jazzig, hip hop-ig számos műfajból. Ritmikailag lényegesen összetettebb, ezért átfogóbb zenei ismereteket és lényegesen nagyobb technikai tudást igényel mind a zenészektől, mind a táncosoktól. Ezért van az, hogy sokan nem tudják, és nem is szeretik táncolni, mert ha az ember nem "zenére táncol", a timba jóval elkeserítőbb esztétikai és élvezeti értékkel kecsegteti a táncost és közönségét, mint bármi más.

Aki megismerkedik a timbával és elkezdi élvezni a timbára táncolást, annak nincs visszaút, onnantól kissé elveszíti a salsában régen oly nagyon szeretett értékeket, hiszen egy jó mozi után is furcsa a diavetítő hangulata, még akkor is, ha gyerekkorunkban az maga volt is a varázslat.

Bármilyen játék, szórakozás vagy időtöltés annál élvezhetőbb, minél több lehetőség van benne. Hát a timbában végtelen lehetőség van, és ez hihetetlen szabadságot és örömet adhat a táncosnak, aminek csak a tudása és a kreativitása szabhat határt.