Kubai salsa

Mi a salsa?

A salsa szó eredeti spanyol jelentése "szósz". Kezdetben a salsa csupán egy számos zenei elemet és ritmust vegyítő új zenei stílus elnevezése volt. A világban való elterjedésével azonban sokan helytelenül salsának nevezték az új stílusra táncolt táncot, a casinot is, ezért napjainkra szinte összeolvadt a tánc és a zene elnevezése.

Kubában a kubai salsa valójában a mai napig casino, Miamiban, Pestszentlőrinc (egyesek szerint csak Pestlőrinc, még mások szerint meg csak Lőrinc), Kispest, Kőbánya, illetve mostanában Budapest-Belváros és Újpest-Városkapu környékén is.

A salsa, illetve a kubai salsa meghatározása nem is olyan egyszerű feladat. Belemehetünk ugyan az évtizedes "ki találta fel" a salsát (kubaiak, vagy puertó ricoiak) vitába, de az igazság az, hogy a salsát régen is, csakúgy, mint napjainkban, rengeteg hatás és befolyás éri, ami nagyban meghatározza a fejlődését.

Valószínűleg a kubai salsa a ma ismert összes salsa-stílus elődje, mivel az afrikai és európai kultúra Kubában keveredett a legerőteljesebben.

A közös eredet ellenére a kubai és puerto ricói stílus között jelentős eltérések alakultak ki a tánc fejlődése során, mivel a casino megtartotta a son ösztönösségét, a vonalas salsák modorosságával szemben. A tánc jellemzője a humor és játékosság, a csábítás és irányítás játéka férfi és nő között. Ezt a stílust "elvek, vagy szabályok nélküli tánc"-nak nevezik, mivel itt minden mozdulat megengedett, a tánc a táncos személyiségéből, belső szabadságából és a zene és a partnere által inspirált érzések interpretációjából fakad.

Ezt a szabadságot, elvek nélküliséget akarták megszelidíteni, korlátok közé fogni és így az amerikai ("civilizáltabb") társadalom által is fogyaszthatóbbá tenni a vonalas salsa stílusok megteremtői. Észak-Amerikában és Európában a vonalas salsa képviselői vannak többségben, e téren Magyarország kivételt képez. (És reméljük ez így is marad.)

Kubai eredet

Kuba teljes népességének -fehérek, feketék és mulattok- befolyását egyesítve alakította ki identitását. A zene nagyon fontos szerepet játszott ennek megformálásában. A sikert garantáló "fehér" és "fekete" zenei elemek egyenlő arányban történő kreatív vegyítéséből született meg a "son", ami nem csupán a kubai kultúrát kezdte el dominálni, de a spanyol nyelvű Karib országok nagyobb részét is.

A son Kuba keleti részén született az 1920-as évek környékén. Már a kezdetektől tartalmazott spanyol és afro-kubai elemeket egyaránt. A son formája az 1920-as évektől gyakorlatilag napjainkig nem változott és a salsa zenék többsége is követi ezt a formát.

Az 1940-es évek felé egy másik zenei stílus is kifejlődött, a mambo. Eredetileg a mambo az afro-kubai ritmusokat ötvözte a swing és a jazz big-band formátumával. Annak ellenére, hogy olyan együttesek, mint az Orquestra Riverside már az 1940-es években is játszottak mambo stílusú zenét, a mambo feltalálását általában Pérez Prado kubai zenekarvezető nevéhez fűzik, aki évei nagy részét Mexikóban, illetve Kubán kívül töltötte. Az olyan zenekarvezetők, mint Beny Moré kombinálták a mambo formatumot a sonnal és a guaracha-val. A mambo igazából az 50-es évekre érte el a csúcsát, méghozzá New York City-ben, ahol az együttesek, amiket Machito és a puerto ricoi származású Tito Puente és Tito Rodriguez vezettek, egyesítették a jazz-befolyásolt hangszeres szólókat a szofisztikáltabb, csiszoltabb tagoltsággal. Prado mexikói tartózkodásával és a new yorki mambo zenekarok saját stílusának fejlődésével, a kubai zene megkezdte saját, a szigettől független külön életét és a terep készen állt az 1960-as salsa robbanáshoz.

Puerto ricoi befolyás

A korai 1800-as évektől napjainkig a puerto ricoiak mohón kölcsönöztek és váltak mesterévé számos kubai zenei stílusnak, ide értve a kubai danzón-t, son-t, guaracha-t, rumba-t, és bolero-t. Valójában a puerto ricoi zenei kutúra gazdagsága nagyrészt annak módjából ered, ahogy rengeteg kubai zenét befogadott, miközben saját dinamikus nép- és kortárs népi zenéivel gazdagította. Puerto Rico-t nem szabad holmi miniatűr Kubának tekintenünk különösképpen hogy a seis, a bomba és a plena kifejezetten puerto ricoi szerzemények, tradicionális formájukban szinte semmilyen befolyással nem volt rájuk a kubai zene.

Az 1920-as évektől a puerto ricói zene nagyrészt new yorki volt, mint a sziget maga, ezért nem tekinthetjük a puerto ricói kultúrát, mint valamit, ami csupán vagy első sorban Puerto Ricoban létezik, sokkal inkább elválaszthatatlannak a "Nuyorican" vagy "Newyorican" kultúrától és más new yorki subkultúráktól.

AZ 1940-es évekre, Nuyoricánók mint timbalero (üstdobos) Tito Puente és Tito Rodriguez vokalista váltak a fő zenekarvezetőkké és újítókká, és a new yorki latin tánczenéje felülmúlta a szigetét magát. (A mai napig is több salsa zenekar és szórakozóhely létezik New Yorkban, mint Puerto Ricoban).

Fania Records

A salsa szárnyalása a Fania Records Kiadóhoz kötődik, amit 1964-ben Johnny Pacheco, egy dominikai származású, de kubai zenei ízléssel megáldott zenekarvezető alapított. Mint független címke született meg az elnevezés, amikor Pacheco még a kocsija csomagtartójából osztogatott lemezeket az üzleteknek. 1967-től, a Fania, akkor még Jerry Masucci olasz-amerikai ügyvéd által vezetve, elindított egy agresszív és fenomenálisan sikeres rögzítési és promóciós programot.

Különösen nagy befolyással volt Willie Colón zeneszerző és csapata. Colón korai albumai Héctor Lavoe, Ismael Miranda és Ruben Bládes vokalistákkal, a legjobb formájában foglalták össze a Fania stílusát és megragadták a barrio fiatalság friss hangzását, kifogyhatatlan energiáját és agresszív dinamizmusát.

Minden kereskedelmi zenének szüksége van egy megkapó elnevezésre, s miután volt egyfajta természetes igény egy az "újrahasznosított kubai tánczenénél" előnyösebb elnevezésre, ezért a Fania a salsa nevet promotálta, ami már amúgy is ismerős volt, mint zenepaviloni felvetés.

A 70-es évek voltak a salsa, s így a piacot domináló Fania aranyévei. Az évtized végére azonban a salsa szemben találta magát a merengue és a hip-hop csapásával és egy belső kreatív hanyatlással, legalábbis ami a kontinenst illeti.

lap teteje

Perdoname (en Vivo)

This MP3 was found at Dilandau MP3